Már napok óta megveszek egy kis nasiért. És ma a tettek mezejére léptem.
A családnak sütöttem rendeset. Azt az igazi fehér lisztes-cukros kiadást. Nem lelkesednek az étrendért továbbra sem. Szóval kitaláltam, hogy palacsintát fogok enni.
Tészta
Ez biza az az amerikás fajta lesz, azaz vastagabb és kisebb átmérőjű, mint a nálunk honos papír vékony, baracklekvárral megkent jószág.
Hozzávalók:
10 deka teljes kiőrlésű liszt (Én most nagyon rákattantam a zablisztre. Semlegesebb az íze, mint a rozsé, kifejezetten kellemes süteményekhez)
1 tojás
1 deci laktózmentes tej
késhegynyi szódabikarbóna
Ha kell még állagjavítás, akkor víz. Az állagra akkor jó, ha olyan sűrűségű, mint egy bogréssüti tésztája, vagy kicsit sűrűbb, mint a hagyományos palacsinta verzió.
Én ezt egy személyre kutyultam be, de, ha apjuk vevő lett volna rá szívesen megosztom vele, mert alig bírtam legyűrni.
Ezt nemes egyszerűséggel megsütjük, mint ahogy minden átlagos palacsintával ezt tennénk.
Egymásra pakoljuk a a kész palacsintáka, és közben megkenjük cukormentes szilvalekvárral. Biztos lehet boltban is kapni cukormentes lekvárokat, de a legolcsóbb formája, ha mi magunk főzzük be, és nem is egy nagy trúváj!
Szilvát megmossuk, belepakoljuk egy lábasba, majd bedobjuk a sütőbe, és 100-120 fokon egy napon keresztül sütögetjük. Mikor elfőtte a levét nekiszalasztjuk a botmixert, és üvegezés után meget 2-3 napra a száraz dunsztba. (Aki akarja meg is veheti, diabetikus lekvár becenévvel annyiért vehet 200 ml-t, mint 3 kiló szilva ára. Biztos megéri...)
Mikor kész a torony, akkor a palacsinta serpenyőjében felolvasztunk egy kis zsiradékot. Ki-ki habitusa szerint, kókuszzsírt, margarint vagy laktózmentes vajat. Olyan 2-3 deka lehetett. Mellé csettintünk 2 csapott ek cukrozatlan kakaóport, egy teáskanál mézet. Összekeverjük, majd állagjavítónak némi laktózmentes tejjel megkísérjük. Mikor olyan jó szószos az állaga, akkor nyakon öntjük a palacsintatornyunkat.
Jó étvágyat hozzá!